Miért nem tehermentes a jövedelem? | Diák Center

Diákként munkát vállalsz, majd azonnal szembesült a jövedelemszerzés iróniájával: bruttót ígérnek és nettót kapsz kézhez. Egyáltalán, miért mondják meg a bruttót, ha csak a nettó jár neked és miért nem nettóban számoljuk a fizetést? Mi minden terheli a béreket és mit vonnak a diákmunka során szerzett pénzből? Miért fontos tisztában lenned az adók és járulékok fajtáival és mértékével?

A tudatlanság nem mentesít a felelősség alól

Ökölszabály a jogban is, de nincs olyan téma, amivel kapcsolatban nem érvényes: a közlekedéstől az egészséggel kapcsolatos ismereteken át a gazdálkodásig mindenhol megfontolandó. A jövedelmet adók és járulékok terhelik, a kettő közötti különbség könnyen felfogható, ha belegondolunk, kiért és ki miatt vonják egyiket-másikat. Az adó közteher, vagyis olyan célokat szolgál, amelyek közös felelősség hatálya alá esnek, mint például a szociális rendszer fenntartása vagy az állami intézményrendszer működtetése. A járulékokat pedig azért fizetjük, hogy személyesen mi magunk megkapjuk a megfelelő védelmet szükség esetén: nyugdíjat, amikor eljön az ideje vagy orvosi ellátást, táppénz, ha szükséges. Lehet vitatkozni az adórendszerrel, de ez nem a munkáltatók és különösen nem a diákmunka közvetítők felelőssége: olyan jogszabályi erejű rendelkezés, aminek a be nem tartása büntetőeljárást von maga után.

Milyen levonások terhelik a diákmunkából szerzett jövedelmet?

Rögtön az elején tisztázzuk: a diákszövetkezeteknek nem áll jogukban megkurtítani a diákok bérét, tehát minden levonás az államkasszába megy. Így is kedvező adózással fizetik a diákmelót: 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetnie a diákszövetkezetnek a bruttó munkabér után az állam felé. Az iskolaszövetkezeti tagként dolgozó diák bére nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért nem terhelik járulékok, cserébe nem keletkezik biztosítási jogviszonya sem. Amennyiben viszont nem diákszövetkezeten keresztül dolgozik, hanem rendes munkaviszonyban, ugyanúgy terhelik bérét a járulékok: 8,5%-os egészségbiztosítási járulék és 10%-os nyugdíjjárulék is levonásra kerül a béréből. A diáknak is ugyanúgy kell szja-bevallást készítenie és május 20-ig be kell adnia, mint minden más dolgozónak a munkaerőpiacon.

A diákszövetkezeteket erre találták ki

Vegyük észre, hogy nem csak adminisztratív könnyebbség a diákmunka-közvetítő iskolaszövetkezethez való csatlakozás. Lényegesen több marad a zsebünkben így, hiszen 33,5% helyett csak 15%-ot „veszítünk” a bruttó bérből. A diákszövetkezeti formát tehát kifejezetten arra találták ki, hogy – mivel sokféle adminisztratív terhet átvállal a munkáltatótól – kisebb adókulccsal tudjon foglalkoztatni diákokat, így a célcsoportnak lényegesen több nettó jövedelme marad. Használjuk ki tanulóéveink alatt ezt a nagyszerű lehetőséget, mert utána ránk is ugyanazok a munkaerőpiaci szabályok vonatkoznak majd, mint a munkavállalók többségére! A 15%-os személyi jövedelemadót pedig ne sajnáljuk az államtól, hiszen a mi adónkkal járulunk hozzá például környezetvédelmi, gyermekvédelmi, közterület-fejlesztési és egyéb nemes célok megvalósításához. A felelősségvállalás pedig a tudással, a megismeréssel kezdődik, legyünk hát tisztába, miért kell minden megkeresett jövedelemből vissza is adnunk egy kicsit!

Írta: Diák Center
Regisztrálj és értesülj friss munkáinkról!